Legújabb írásaink |
Évfordulók |
TOPOR ISTVÁN: Szerzetesek és szerzetesrendek Magyarországon 2.rész és A szerzetesség egy másik ága jött létre azokból a szerzetesi közösségekből, akik nem Szent Benedek reguláját tették magukévá, hanem Szent Ágostonnak, az algériai Hippó püspökének – egy női szerzetesi közösség számára – írt szabályzatát követték. Ágoston pappá szentelését követően Hippóban olyan papi közösséget állított föl, amelynek tagjai lemondtak saját tulajdonukról és életüket közösen élték. Ennek a közösségi életnek a középpontjába az evangéliumi eszme megvalósítása és terjesztése állt. Vagyis a közösségi életet összekapcsolták a lelkipásztori tevékenységgel. |
TOPOR ISTVÁN: Szerzetesek és szerzetesrendek Magyarországon 2.rész A szerzetesség egy másik ága jött létre azokból a szerzetesi közösségekből, akik nem Szent Benedek reguláját tették magukévá, hanem Szent Ágostonnak, az algériai Hippó püspökének – egy női szerzetesi közösség számára – írt szabályzatát követték. Ágoston pappá szentelését követően Hippóban olyan papi közösséget állított föl, amelynek tagjai lemondtak saját tulajdonukról és életüket közösen élték. Ennek a közösségi életnek a középpontjába az evangéliumi eszme megvalósítása és terjesztése állt. Vagyis a közösségi életet összekapcsolták a lelkipásztori tevékenységgel. |
Hírek
Egy császárkori kelta őslakossághoz köthető kocsisírra bukkantak a Pázmány Péter Katolikus Egyetem frissen alakult régészeti tanszékének kutatói a Komárom-Esztergom megyei Sárisápon. Az ásatást Major Balázs a régészeti tanszékének megbízott tanszékvezetője irányította, a kocsitemetkezést pedig Mráv Zsolt, a Magyar Nemzeti Múzeum római koros régésze tárta fel. A kutatási program az esztergomi Balassa Bálint Múzeum, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága és a Magyar Nemzeti Múzeum hathatós szakmai közreműködésével zajlik.